"Jabag" altatója
Leszáll a csendes éjjel, csillag ragyog az égen,
a Hold ezüst korongja úszik a tó vizében.
nem szól a kismadár, a fészkén megül szépen,
az őzike, a kis róka, megpihentek régen.
Alszik a sok virág, szirmát becsukta régen,
a méhecske meg benne mézről álmodik éppen.
Csillagfényben száll az álmok kis tündére,
ragyog a varázspálca, ha álmot hint a szélbe.
Hát hunyd be kis szemed, anya vigyáz rád szentem,
bimm-bamm száll, és szél suhan a csillagfényes égen.
Ha véget ér az éjjel, kismadár dalol néked,
fut, szalad sok szellőlány, kergetőznek a réten.
S ha felkel majd a Nap, meglepetés vár téged,
És nagyra nősz, de addig is, anya vigyázza lépted!
És nagyra nősz, de addig is, nagyi vigyázza lépted...!
Drága kisunokámnak, Jakab Alexnek, aki a nevét "Jabagnak" tudta csak kimondani!
nagyi altatója
|